Magyarország is részese a kínai giga projektnek
Időszámításunk előtt az I. században kezdődött annak a történelmi kereskedelmi útvonalnak, a Selyemútnak az építése, amely szerepet játszott olyan óriás civilizációk mint Kína, Egyiptom, Perzsia, India, Arábia, Róma és Bizánc létrejöttében. Ennek a kulturális örökségnek a megújításába és egyúttal a világgazdaság motorjának felpörgetésébe kezdett bele Kína, amikor meghirdette az Egy övezet egy út stratégiát, vagyis az Új Selyemút projektjét. A tervnek Magyarország részese.
Szerző: GYÖRGY Gabriella
Felfoghatatlan mennyiségű, közel 500 milliárd dollár értékű infrastrukturális beruházásról van szó, amely a globális lakosság kétharmadát, 65 országot kötne össze. Célja az, hogy a kínai termékek könnyebb elérhetőségét biztosítsa a világpiacon, mind szárazföldi, mind vízi útvonalon, egyúttal a kínai importot is olcsóbbá tegye. Kikötők, szállítási útvonalak, repterek épülnének és újulnának meg, amely révén Peking egy új “vérkeringést” alkotva akarja összekapcsolni önmagát, Kelet-Ázsia feltörekvő hatalmát Közép- és Nyugat-Ázsián keresztül Európával, illetve a másik vonalon: Délkelet-Ázsia országain és Afrikán keresztül az öreg kontinenssel.
A hatalmas beruházások mögött kínai állami bankok állnak, de csak részben. Peking az európai országok segítségével is létrehozott Ázsiai Infrastrukturális Befektetési Bank, AIIB, és a BRICS banknak is nevezett (Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika részvételével alapított) Új Fejlesztési Bankot is segítségül hívta a nemzetközi beruházások finanszírozására.
A kínai elnök mellett Vlagyimir Putyin orosz elnök, Recep Tayyip Erdogan török elnök, António Guterres ENSZ-főtitkár és Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap főigazgatója is részt vett a témában tartott Nemzetközi Fórumon májusban. A 28 állam-és kormányfő részvételével megtartott konferencián Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor is jelen volt. Az Európai Unió versenyképessége folyamatosan csökken a magyar külügy szerint, ezért van szükség olyan stratégiákra, amelyek lehetővé teszi ennek megállítását. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter három konkrét célt jelölt meg ezzel kapcsolatban: elsőként azt, hogy minél több magyar fejlett – elsősorban vízgazdálkodási, városüzemeltetési és informatikai – technológiát használjanak az Ázsia ezen részén megvalósuló óriási beruházásokban. A kormány továbbá azt szeretné, hogy minél több infrastrukturális fejlesztés, a lehető legtöbb Ázsia–Európa-útvonal Magyarországon keresztül haladjon, ezzel is növelve a magyar termékek exportlehetőségét Ázsiába. Cél emellett, hogy az Egy övezet, egy út stratégia keretében Európába irányuló kínai befektetések egy jelentős része Magyarországra érkezzen, amit kiválóan szolgálnak az elmúlt időszakban megindított adócsökkentések, a kutatás-fejlesztési kedvezmények és a Digitális Magyarország-program is.
A már nagyrészt kínai tulajdonban lévő pireuszi kikötőből vonaton érkeznének az áruk Európa szívébe. Magyarország becsatlakozásához ezért szükség van a Belgrád-Budapest vasútvonal megépítésére. A külgazdasági és külügyminiszter Pekingben tárgyalt a szerb infrastrukturális miniszterrel, aki arról tájékoztatta őt, hogy a Budapest–Belgrád-vasútvonal ügyében a szerb-kínai pénzügyi megállapodás is jól alakul, így reális, hogy Magyarország és Szerbia nagyjából azonos menetrend szerint haladjon majd az építkezésben.
Május végén Budapesten a Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány együttműködésével rendezték meg az Egy Övezet Egy Út Együttműködés Európai Fóruma konferenciát, ahol a meghívott hazai és külföldi előadók Kelet-Közép-Európa és Kína együttműködési lehetőségeit valamint a kooperáció kihívásait mutatták be. Munkáját siker díjazta a PAGEO kutatóintézetének,amely bekerült a Kínai Társadalomtudományi Akadémia által összefogott közép-kelet-európai kutatóintézetekből álló 16+1 kutatóbázis hálózatába.A PAGEO kutatóműhelye eddig több könyvet, több száz tanulmányt jelentetett meg. A Magyar Geopolitika (HUG) című elemzéskötete negyedévente jelenik meg magyar és angol nyelven. Az Egy övezet- egy út gazdasági és kulturális fejlesztéséért intézet (EUOBOR) a kínai-európai gazdasági kapcsolatokért kifejtett kutatói munka elismeréseként európai-kínai gazdaságkutatási díjban részesítette a Pallas Athéné Geopolitikai Kutatóintézetet.
Nyugati diplomaták aggodalmukat fejezték ki a terveket illetően, mert úgy vélik, hogy Kína ezek segítségével próbálja meg kiterjeszteni globális befolyását. Peking ugyanakkor visszautasította a vádakat, és azt mondta: a mindenki számára hasznot hajtó, kizárólag a jólét elősegítését célzó kezdeményezés nyitva áll azok előtt az országok előtt is, amelyek nem a selyemúton fekszenek.
Forrás: Globs Magazine
