Globális érdekek, globális jelenlét: Kína növekvő szerepe a nemzetközi válságkezelésben

 

A kínai gazdaság növekedési üteme az elmúlt évtizedekben az országot a globalizáció meghatározó szereplőjévé tette. Az ország gazdaságának mérete 2011-ben meghaladta Japánét, ezzel a második legnagyobb lett a világon. Becslések szerint 2030-ra akár a világelső USA gazdaságát is túllépheti. 

 

Szerző: WÁGNER Péter

A globális érdekek Pekinget is dilemma elé állították. Szükség van-e globális jelenlétre az országnak ahhoz, hogy biztosítani tudják a kínai érdekek érvényesülését olyan potenciális riválisokkal szemben, mint az Egyesül Államok, Franciaország vagy Japán?

Az elmúlt évtizedben Kína óvatos aktivizálódása figyelhető meg, amelyet természetes válaszként is értelmezhetünk a fenti kérdésre. Peking fokozatosan növeli szerepét az ENSZ békefenntartó missziókban, intenzíven épül ki a haditengerészete (blue water navy), és létrejött az első külföldi katonai bázis is.

Kína és a békefenntartás

Az ország sokáig távol tartotta magát az ENSZ békefenntartó tevékenységétől. 1981-ig mindig tartózkodott az ilyen szavazásokon és katonákat sem küldött a missziókba.  Az első civil szakértők 1989-ben csatlakoztak a namíbiai ENSZ misszióhoz (UNTAG), majd az ország aktivitása fokozatosan nőtt. 2011-re már pénzügyi hozzájárulóként és a békefenntartók számát tekintve is a legnagyobbak között volt. Az ENSZ Biztonsági Tanács állandó tagjai közül Peking biztosította a legtöbb kéksapkás katonát és rendőrt (2000 fő) 2011-ben.

Az elmúlt években a növekvő kínai szerepvállalás két ténnyel is mérhető. Egyrészt 2014-ben Peking először küldött harcoló egységet (combat unit) békefenntartó misszióba. A megelőző két évtizedben a kínai hozzájárulás mindig támogató (combat support or combat service support) jellegű volt. 2014-től azonban Dél-Szudánban megjelentek az első harcoló alakulatok, mintegy 1000 fős reinforced infantry battalion drónokkal, páncélozott szállító járművekkel kiegészítve.

Másrészt 2015-ben a New York-i UN Peacekeeping Summiton a kínai államfő Xi Jinping felajánlott (pledge) egy 8000 fős kínai békefenntartó készenléti erő (stand by force) felállítását, 100 millió dollárt az Afrikai Uniónak hasonló célú készenléti egység felállítására, valamint egy milliárd dollárt az ENSZ-nek a fejlesztési tevékenységre.

Mint a fentiekből is kiderül, a kínai aktivitás fókusza Afrika, a jelenleg mintegy 2500 főnyi békefenntartó nyolcvan százaléka ezen a kontinensen szolgál (Dél Szudán mellett elsősorban Maliban és a DR Kongóban). Az elmúlt évtizedben a kínai-afrikai kapcsolatok jelentősen elmélyültek, Peking talán a legfontosabb befektető lett a kontinensen jelentős infrastrukturális beruházásokat finanszírozva.

Pekingnek egyre nagyobb érdeke Afrika stabilitása és talán nem véletlen, hogy ezért bilaterális és multilaterális szinten is hajlandó tenni. Az ENSZ békefenntartó missziókban való növekvő aktivitás és az Afrikai Unió válságkezelő képességének megteremtésére 2015-ben felajánlott 100 millió USD határozottan erre utal.  

Az első haditengerészeti bázis Dzsibutiban

Peking katonai jelenlétének bővülése új mérföldkőhöz érkezett 2017 nyarán, amikor megnyitotta első külföldi katonai bázisát. A vélemények eltérőek, hogy pontosan mi is lesz a feladata az új létesítménynek: kínai hivatalos források logistical facility-nek nevezik utalva arra, hogy elsősorban a kínai hadihajók és békefenntartók támogatása lesz a célja. A nyugati források egyértelműen naval base-nek hívják, arra számítva, hogy egy teljes értékű katonai bázis fog létrejönni.

Dzsibuti különleges helynek számít, hiszem már most is legalább másik három országnak működik itt katonai bázisa. Franciaország és az Egyesült Államok mellett nemrég Japán is létrehozott egy bázist, ezek mellett fog létrejönni a kínai bázis.

Az ország stratégiai helyen fekszik több szempontból is. A Vörös-tenger déli kijárata található itt, szemben a polgárháború dúlta Jemennel. A Bab al-Mandeb szoroson óriási hajóforgalom halad keresztül, naponta csak kőolajból mintegy négymillió hordónyi.

Kína számára két szempontból is fontos a jelenlét Dzsibutiban. Egyrészt a kínai kereskedelem biztosítása szempontjából, hiszen a kínai áruk Európa felé haladva itt mennek keresztül, másrészt a kőolaj és földgáz import részben a térségből érkezik. Emellett azonban a haditengerészeti bázisnak komoly logisztikai szerepe is van, hiszen mint már említettük a közeli Dél-Szudánban működik Kína legveszélyesebb szerepvállalása és a kontinens a kínai békefenntartó aktivitás fókusza.

Dzsibutiban természetesen a kínai haditengerészetnek (The Chinese People's Liberation Army Navy) is kulcsszerep jut, amely az elmúlt 20 évben intenzív minőségi és mennyiségi fejlődésen ment keresztül. A 2000-es évekig Kína nem tudta biztosítani folyamatos haditengerészeti jelenlétét a nyílt óceánon vagy olyan régiókban, mint az India-óceán. Ehhez képest 2009 óta folyamatosan jelen van az Ádeni-öbölben egy anti piracy misszióval, 2012-ben elkészült az első repülőgép hordozója a Liaoning, és építés alatt van a második, valamint intenzíven bővült a globális jelenlét biztosításához szükséges, modern Type 52 series of destroyers is. Nem véletlen, hogy a PLAN hadihajói ma már nem csak a Földközi-tengeren, de északon, a Balti-tengeren is rendszeres látogatók.